2014. augusztus 24., vasárnap

Karakterválasztás

Már írtam nektek arról, hogy a blogjaim címei mégis milyen úton-módon jöttek létre, hogy kötődnek az adott sztorihoz. Így gondoltam most kitérek egy másik lényeges mozzanatra mégpedig a karakter kiválasztására,  annak nevére, személyiségére. Egyszóval minden, ami ebbe a kategóriába sorolható. Tehát néhány történetemen keresztül bemutatom nektek a   főszereplők személyiségét milyen módon alakítottam ki, mik voltak a főbb lépések, és miként esett a választás egy-egy személyre. 

Angela Tomlinson (My Brother's Friend): Tehát a nevének kiválasztásról már írtam pár sort, mikor az alapsztoriba nyújtottam némi betekintést. Az Angela név azért is került ki győztesen mivel nem túl kacifántos, hisz a Tomlinson már így is elég hangsúlyos, és ezt egy hasonlóan kacifántos névvel már túlzsúfoltnak éreztem volna. Majd az becenevek kiötlése következett, itt természetesen nem akartam valami teljesen abszurd dilibogyó névvel illetni, hisz az úgy gondolom nem vetett valami jó fényt a történetre. Az Angie, Ang egyszerű kis rövidítések, amik csak segítettek benne, hogy a történet még valószerűbb maradhasson. Az Angel pedig egy egyszerű betű lemaradásából történt, és a történet alapgondolatát tekintve teljesen ideillőnek tartottam. A karakter megválasztásánál elsőrendű szempont volt- mint minden más történet esetében is - hogy olyan karaktert válasszak, ami az általam felállított kis személyiségi jegyeknek megfelelt. Ebben az esetben ez nem is volt más, mint naivitás, ártatlanság, és az a kissé elkényeztetett féltő szülők gyermeke. Emellett szerettem volna, ha az emberek ránéznek az általam választott lányra el tudják hinni, hogy esetleg ez úgy is lehetne, mint ahogy leírom. Vagyis hasonlóságok kellettek, végignéztem a Tomlinson lányokat, és azonnal szembetűnt, hogy nekem egy szőke, sötétszőke hajú mosolygós, kék szemű lányra van szükségem. Nem akartam olyan embert választani, akire ha ránézünk már alapból kedvünk sem lenne tovább az oldalon tartózkodni. Egy Bon Jovi szám hallgatása közben botlottam bele Ava Samborába, és mikor megláttam tudtam, hogy ő lesz Angela.


Jerrika Evigan (Notice me, take my hand): Itt az előzővel ellentétben már valamivel nehezebb dolgom volt, Azért is, mert itt még a szülők is az én fantáziámra voltak bízva,  bár már az ötlet megszületésénél tudtam, hogy ez a két személy Eric Dane, és Chyler Leigh lesz. A lányuk - vagyis a főszereplő - pedig legalább minimális hasonlóságot kell, hogy mutasson velük. Barna haj, hosszúkás arc, kék vagy zöld szem. Ismét kezdetét vette a keresgélés, pár nappal később kikapcsolódásként megnéztem a Step up 2-t és a főszereplő lány szinte tökéletesen megfelelt az elvárásaimnak. Már csak azt kellett kiderítenem ki is ő, így esett a választásom Briana Eviganre. Vezetékneve meg is tetszett, hisz nem volt sem Thomson, sem Anderson, még csak a hangzás közelében sem járt, így már csak a keresztnevek kitalálása volt hátra. Mivel ide sem akartam semmilyen szokványos sablon, agyonrágott nevet ismét kezdetét vette a keresés-kutatás. Sokan azt hiszik én találtam ki a nevet, de a Jerrika egy létező amerikai lány név. 
Az ő személyiségének a kialakításában törekedni akartam arra, hogy igencsak szűk látókőrű legyen, ennek köszönhetően makacs, és kissé unalmas. Már csak azért is maradtam emellett a választás mellett, hisz a minta, amit maga előtt látott - a szülők orvosi karrierje - egyfajta elhivatottságot rót az egész családra, és mivel ő ebben nőtt fel, számára természetes volt, hogy a szülei milyen munkarendbe dolgoznak, hogy bármikor behívhatják őket és mégis vállalták, mert számukra a másokon való segítés jelentette az örömet. Nem volt alkalma megtapasztalni milyen az mikor a szülei hirtelen ötlettől vezérelve kitalálnak valami programot - spontán családi együttlétek - ezt is hosszas egyeztetés előzte meg. A kellemes családi légkört ennek az egésznek a hangulata lengte be, tehát a lány is ilyen "nyomás" alatt formálódott.

Caterina Tesoro (Benned is él [ezt nem tagadhatod le]): Itt már az alapgondolat megszületésénél tudtam, hogy kinek fogom adni a főszerepet. Ki az, akire tökéletesen passzol, a szerencsés nem volt más, mint Kierstin Koppel. Nem csak azért, mert egyáltalán nem mondható tucat karakternek, hanem  azért is, mert sötét haja, és szeme kicsit mediterrán hangulatot kölcsönzött neki, és a főszereplőmet félig-meddig olasz nemzetiségűnek képzeltem. Törékeny alkat, ám mégsem tűnik ne-bánts-virágnak. És mivel szinte az egész família megvolt a fejemben már csak néhány monitor előtt töltött óra kérdése volt az egész.
A karakterről általánosságban elmondható, hogy igen titokzatos, és neveltetésének köszönhetően képes egyfajta sorrendet állítani arra vonatkozólag, hogy mi a fontos és mit kell egyes esetekben előre sorolni. Ő is inkább abba a kategóriába tartozik, aki nehezen engedi el magát - bár ez a történet folyamán változni fog - mert felhúzott magam köré egy falat.

Violet Teasdale (Few minutes of happiness): Mivel már erről a történetről is ejtettem pár szót van némi rálátosotok a dologra. Ahogy mondtam az egész egy betegség köré épült, ami nem más mint  a WHL ( Won Hippel-Lindau). A főhősnő nevének megtalálása ismét érdekes feladat volt, hisz mivel valami nem túl elcsépelt módon be szerettem volna vonni az öt sztárpalántát valamilyen rokoni szálat kellett belefűznöm. Egyértelmű volt, hogy semelyik tagnak nem lesz a rokona, hisz agyonrágott csont. Aztán tovább gondolkodtam, elsőre Tom Atkin ugrott be, de sajnos róla nem igazán találtam használható adatokat, így a történet hitelessége miatt Lou volt a második célpont. Ebből adódóan a vezetéknév már meg is volt, csak egy olyan keresztnevet kellett találnom, ami illik mind a történethez, mind pedig a főszereplőmhöz. Mivel időközben karakter vadászatba kezdtem, a weheartit.com-on belefutottam egy lányba, aki szinte Danielle Peazer rokona is lehetett volna annyira hasonlítottak egymásra. Arcforma, haj, testalkat. Itt jött a következő ötlet, hogy ezt is bele tudnám valahogy szőni az egészbe, és ebben a pillanatban tudtam, hogy ez az eddig még csak neve nincs lányként emlegetett személy lesz a főszereplő.  Mint később kiderült ő Kenza Zouiten, blogger, modell és szerencsémre rengeteg kép van róla.  A történetbeli neve szintén egy filmhez köthető, ami a Micsoda srác ez a lány névre hallgat. Amanda Bynes a főszereplő, és Viola néven fut a történetbe. Ízlelgettem egy kicsit, összepróbáltam a vezetéknévvel, és végül ő maradt az alap.
Violet személyisége elég bonyolult - legalábbis nekem összerakni nem volt egyszerű - hisz fiatal kora ellenére az élete igen kilátástalan a betegsége miatt, így ebből kifolyólag elég pesszimista, és undok. Mivel az életét leginkább a kiszámíthatatlanság jellemzi ettől ő igen megtört, amit a külvilág felé nem mutat, és úgy gondolja úgy védheti meg azokat, akik fontosak neki, hogy ellöki magától.  Bár minden vágya, hogy olyan lehessen, mint bárki más, és egy kis időre maga mögött hagyhassa a gondjait, lelke mélyén tudja, hogy nem teheti. A történet folyamán pedig ez az élet utáni vágyakozás és a pesszimista jövőképe hadakozik egymással.

Összegezve pedig: bármilyen történetről is legyen szó nem ragadhatunk le egyetlen tulajdonságnál. Nem szabad a szereplőinket csak feketének vagy csak fehérnek lefesteni, hisz ilyen nem létezik. El kell képzelni, hogy különböző szituációkban hogyan viselkednének, mit gondolnának vagy mondanának, hogy ezzel is színesebbé tegyünk egy-egy jellemrajzot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése